Mária Terézia oktatás-politikája

Mer av detta

Közösségi média és oktatás

av Tamás Benkő

Papp Trixi

av Trixi Papp

Walternatív - A Waldorf és a hagyományos oktatási-nevelési intézmények összehasonlítása a 3-18 éves gyermekek motiváltságának és énképének tükrében

av Csenge Beleznai

Aktív állampolgárság, aktív közösségi szerepvállalás, mobilitás

av Laura Lasch

Mária Terézia oktatás-politikája

Az országot kilenc tankerületre osztották Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb

Innen irányították a tankerület összes iskoláját és a népiskolai tanfelügyelőt

Élükön királyi főigazgatók álltak

Az állam semmilyen szerepet nem vállalt az iskolák fenntartásában

A népiskolák költségeit a települések állták

A gimnáziumok és az egyetemek anyagi hátterét alapítványok biztosították

Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educationis rendeletet

Mellőzte a magyar nyelv oktatását. A tanítás nyelve a latin lett és bevezették a német nyelv kötelező oktatását.

A Ratio a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülés fontosságát, hasznát is hangsúlyozta

Itt írták elő először a tankötelezettséget a 6 éves gyerekek számára

A magyar történelemben először kísérelte meg egységes, központi irányítás alatt álló iskolarendszer létrehozását

A Ratio német nyelven íródott, a kinyomtatott latin változat csak fordítás

A magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második Ratio Educationis szellemében működtek

A protestánsok az iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul nem fogadták el és tiltakoztak ellene

Bevett szokásnak tekinti, hogy az 5-6 évesek is már a földeken vagy házimunkában segédkeznek

A rendelet foglalkozik a tankötelezettség kérdésével

Az oktatási intézményeket három szintre osztották:

Felsőfokú:

Egyetem

Akadémia

Középfokú:

Nagygimnázium

Kisgimnázium

Alapfokú:

Kisiskola/Népiskola

Mária Terézia az oktatás kérdését állami feladatnak tekintette

Egységes tanterveket írtakelő

Nagy hangsúlyt helyeztek a tanárképzésre

A fő cél: az oktatás színvonalának javítása

A közoktatás felségjognak számított, ezért nem az Országgyűlés alkotta törvény, hanem királyi rendelet szabályozta

Ebben az egyházak az állam felügyelete alatt vehettek részt