Mária Terézia oktatás-politikája

Больше похоже на это

Mr. Keating - az újszerű tanár"Ó Kapitány, Kapitányom...!"

от Szántó Zsolt

Aktív állampolgárság, aktív közösségi szerepvállalás, mobilitás

от Viktória Vajdáné Drozdik

Mária Terézia

от László Vellai

Aktív állampolgárság, aktív közösségi szerepvállalás, mobilitás

от Laura Lasch

Mária Terézia oktatás-politikája

Az országot kilenc tankerületre osztották Pozsony, Buda, Besztercebánya, Kassa, Győr, Pécs, Ungvár, Nagyvárad, Zágráb

Innen irányították a tankerület összes iskoláját és a népiskolai tanfelügyelőt

Élükön királyi főigazgatók álltak

Az állam semmilyen szerepet nem vállalt az iskolák fenntartásában

A népiskolák költségeit a települések állták

A gimnáziumok és az egyetemek anyagi hátterét alapítványok biztosították

Mária Terézia 1777-ben kiadta a Ratio Educationis rendeletet

Mellőzte a magyar nyelv oktatását. A tanítás nyelve a latin lett és bevezették a német nyelv kötelező oktatását.

A Ratio a testi nevelés, a játék, a szellemi felfrissülés fontosságát, hasznát is hangsúlyozta

Itt írták elő először a tankötelezettséget a 6 éves gyerekek számára

A magyar történelemben először kísérelte meg egységes, központi irányítás alatt álló iskolarendszer létrehozását

A Ratio német nyelven íródott, a kinyomtatott latin változat csak fordítás

A magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második Ratio Educationis szellemében működtek

A protestánsok az iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul nem fogadták el és tiltakoztak ellene

Bevett szokásnak tekinti, hogy az 5-6 évesek is már a földeken vagy házimunkában segédkeznek

A rendelet foglalkozik a tankötelezettség kérdésével

Az oktatási intézményeket három szintre osztották:

Felsőfokú:

Egyetem

Akadémia

Középfokú:

Nagygimnázium

Kisgimnázium

Alapfokú:

Kisiskola/Népiskola

Mária Terézia az oktatás kérdését állami feladatnak tekintette

Egységes tanterveket írtakelő

Nagy hangsúlyt helyeztek a tanárképzésre

A fő cél: az oktatás színvonalának javítása

A közoktatás felségjognak számított, ezért nem az Országgyűlés alkotta törvény, hanem királyi rendelet szabályozta

Ebben az egyházak az állam felügyelete alatt vehettek részt