Kategóriák: Minden

a Krisztina Soós 4 éve

373

Magyarország a 2.világháborúban

Magyarország a 2.világháborúban

Magyarország a 2.világháborúban

Kállay Miklós

A német megszálláskor üldözni kezdték, így menekülnie kellett.
Politikája
1944. március 19.-én Hitler megszállta Magyarországot (Margaréta hadművelet)

Horthy-t Németországba csalták, aki az ellenállás helyett a további együttműködést választotta

már a doni katasztrófa előtt megkezdte a háborúból való kiugrás előkészítését

A kormány megtagadta Hitler kérését,hogy újabb magyar sereget küldjenek a frontra

Horthy kiállt miniszterelnöke mellett

Szent-Györgyi Albert vezetésével Isztambulban tárgyalások kezdődtek az angolokkal

előzetes fegyverszüneti egyezményt kötöttek (1943. szeptember-október)

2. magyar hadsereg a Don-kanyart védte (1943. január - február)

hatalmas veszteségek

igyekezett új irányt adni a politikának
A Németországhoz fűződő szálak lazítását várták el tőle
Az országban nőtt a háború elleni ellenállás
1942. március 9. - 1944. március 22.

Sztójay Döme

teljes haderő mozgósítása
ország erőforrásainak kimerítése
Együttműködött s német hadsereggel és az országba érkező Gestapóval
megkezdődött az ellenzéki, illetve a németellenes politikai erők felszámolása

a szabadságjogokat felfüggesztették

1944. március 22. - augusztus 29.
sárga csillag viselése a zsidóknak 1944. március

Lakatos Géza

a szovjetekkel való tárgyalás Moszkvában
1944. szeptember vége

Horthy kiugrást tervezett

Horthy lemond, többé nem kormányzó

Szálasi miniszterelnök

összeomlott (1944. október 15.

németek elleni hadüzenet

1937-es határok visszaállítása

1944. augusztus 29. - október 16.

Szálasi Ferenc

1 millió magyar halott a háború következménye
1944. december 21.
Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült
1945. április közepe
A szovjetek felszabadítottak minket
A magyarok számára véget értek a harcok
1945. március: Székesfehérváron német ellentámadás
zsidók gyilkolása Budapesten
ellenállói csoportok
nemzetvezető
miniszterelnök
államfő
1944. október 16. - 1945. március 28.

Bárdossy László

Menesztése
A németek Moszkva alatti veresége felerősítette a Bethlen-irányzat hatását

1942. március 7.-én menesztették a németeknek engedékeny Bárdossy Lászlót (a kormányzó menesztette szerintem)

Harmadik zsidótörvény (1941. augusztus)

zsidó+nem zsidó =nem házasodhat

1942-ben kierőszakolták a németek,hogy 200.000 fős magyar hadsereg menjen a frontra
Sztálin kérésére 1941 végére megérkezett az angol hadüzenet

német nyomásra Bárdossy hadat üzent az USA-nak

M.o. Németország katonai szövetségesé vált

1941. június 26.-án Kassa bombázása (ekkor M.o.-hoz tartozott) (máig sem tudjuk,ki bombázott, de a Szovjetunióra gondoltak)

Magyarország belépett a háborúba.

gyorshadtest bevetése

Az országgyűlés hozzájárult a magyar csapatok frontra küldéséhez.

szélsőjobb megerősödött
a magyar csapatok bevonultak a Délvidékre
M.o. teljes mértékben a németek befolyása alá került
az angolok megszakították a diplomáciai kapcsolatokat velünk
M.o.-hoz csatolták

Bácskát

a baranyai háromszöget

Muravidéket

Muraközt

jugoszláv állam szétesése után (mikor Horvátország kimondta elszakadását)
1941. április 3. - 1942. március 7.

Teleki Pál

A jugoszláv kormányt angolbarát tisztek katonai puccsal megdöntötték
Hitler le akarta rohanni Jugoszláviát

a magyar kormánytól ezeket követelte:

Teleki öngyilkossága 1941.április 3.

katonai részvétel

német csapatok átengedését

1940 vége, örök barátsági szerződés Jugoszláviával
M.o. nem kerülhette el, hogy csatlakozzon a háromhatalmi egyezményhez (1940. november) -németek, olaszok, japánok által kötött
Kárpátalja visszaszerzése
1939 márciusában Hitler bekebelezte Csehországot

létrejött Szlovákia

némi rosszallással átengedte Kárpátalját a magyaroknak

M.o. csatlakozott az antikomintern paktumhoz, kilépett a Népszövetségből

pedig Teleki az angol kapcsolatokat akarta ápolni

de az angolok szabad kezet adtak Hitlernek Közép-Európában

Fegyveres semlegesség
A magyaroknak nem szabad belépni, fegyveres erőket meg kell őrizni a rendezések idejére, a háború végére
Teleki szerint a háborúban Németország nem győzhet
1939. szept. 1. (háború kitörése)

fegyveres semlegesség politikája

megnyitotta a magyar határt a lengyel menekültek előtt

nem engedélyezte a német csapatok átvonulását M.o.-n

második bécsi döntés
1940. augusztus 30.

Észak-Erdély és Székelyföld a magyaroké

Belpolitika
második zsidótörvény elfogadtatása a parlamenttel

1939. május 5. (Imrédy készítette elő)

faji alap(2 nagyszülője zsidó, az unoka is, hiába keresztény)

bizonyos értelmiségi pályákon 20%-ról 6%ra szorította a zsidók számarányát

Betiltotta Szálasi pártját (Nemzeti Akarat Pártja)

Nyilaskeresztes Párt néven azonnal újjáalakult

háború esetére megnőtt a miniszterelnök jogköre
nyugati hatalmakhoz közeledés
németek felhasználása a magyar revízió elérésére
német befolyás fékezése
szélsőjobb visszaszorítása
1939. február 16. - 1941. április 3.

Imrédy Béla

kormányfőségének ideje alatt történt az első bécsi döntés (1938. november 2.)
M.o. visszakapta Csehszlovákia magyarlakta területeit
rendeleti kormányzást kívánt bevezetni
országgyűlés leszavazta
szélsőjobboldali eszmék felé kezdett nyitni
Magyar Élet Mozgalom
első zsidótörvény (1938. május)
Több értelmiségi pályán lévő zsidók számaránya 20%
Azok zsidók, akik izraeliták
1938. május 14. - 1939. február 16.