Magyarország a 2.világháborúban
Kállay Miklós
A német megszálláskor üldözni kezdték, így menekülnie kellett.
Politikája
1944. március 19.-én Hitler megszállta Magyarországot (Margaréta hadművelet)
Horthy-t Németországba csalták, aki az ellenállás
helyett a további együttműködést választotta
már a doni katasztrófa előtt megkezdte
a háborúból való kiugrás előkészítését
A kormány megtagadta Hitler kérését,hogy
újabb magyar sereget küldjenek a frontra
Horthy kiállt miniszterelnöke mellett
Szent-Györgyi Albert vezetésével
Isztambulban tárgyalások kezdődtek
az angolokkal
előzetes fegyverszüneti egyezményt
kötöttek (1943. szeptember-október)
2. magyar hadsereg a
Don-kanyart védte
(1943. január - február)
hatalmas veszteségek
igyekezett új irányt
adni a politikának
A Németországhoz fűződő szálak
lazítását várták el tőle
Az országban nőtt a háború
elleni ellenállás
1942. március 9. - 1944. március 22.
Sztójay Döme
teljes haderő mozgósítása
ország erőforrásainak kimerítése
Együttműködött s német hadsereggel
és az országba érkező Gestapóval
megkezdődött az ellenzéki, illetve a
németellenes politikai erők felszámolása
a szabadságjogokat felfüggesztették
1944. március 22. - augusztus 29.
sárga csillag viselése a zsidóknak 1944. március
Lakatos Géza
a szovjetekkel való tárgyalás Moszkvában
1944. szeptember vége
Horthy kiugrást tervezett
Horthy lemond, többé nem kormányzó
Szálasi miniszterelnök
összeomlott (1944. október 15.
németek elleni hadüzenet
1937-es határok visszaállítása
1944. augusztus 29. - október 16.
Szálasi Ferenc
1 millió magyar halott a háború következménye
1944. december 21.
Ideiglenes Nemzetgyűlés összeült
1945. április közepe
A szovjetek felszabadítottak minket
A magyarok számára véget értek a harcok
1945. március: Székesfehérváron német ellentámadás
zsidók gyilkolása Budapesten
ellenállói csoportok
nemzetvezető
miniszterelnök
államfő
1944. október 16. - 1945. március 28.
Bárdossy László
Menesztése
A németek Moszkva alatti veresége
felerősítette a Bethlen-irányzat hatását
1942. március 7.-én menesztették a németeknek
engedékeny Bárdossy Lászlót (a kormányzó menesztette szerintem)
Harmadik zsidótörvény (1941. augusztus)
zsidó+nem zsidó =nem házasodhat
1942-ben kierőszakolták a németek,hogy
200.000 fős magyar hadsereg menjen a frontra
Sztálin kérésére 1941 végére
megérkezett az angol hadüzenet
német nyomásra Bárdossy
hadat üzent az USA-nak
M.o. Németország katonai
szövetségesé vált
1941. június 26.-án Kassa bombázása
(ekkor M.o.-hoz tartozott) (máig sem tudjuk,ki
bombázott, de a Szovjetunióra gondoltak)
Magyarország belépett a háborúba.
gyorshadtest bevetése
Az országgyűlés hozzájárult a magyar csapatok
frontra küldéséhez.
szélsőjobb megerősödött
a magyar csapatok bevonultak a Délvidékre
M.o. teljes mértékben a németek befolyása alá került
az angolok megszakították a diplomáciai kapcsolatokat velünk
M.o.-hoz csatolták
Bácskát
a baranyai háromszöget
Muravidéket
Muraközt
jugoszláv állam szétesése után (mikor
Horvátország kimondta elszakadását)
1941. április 3. - 1942. március 7.
Teleki Pál
A jugoszláv kormányt angolbarát tisztek
katonai puccsal megdöntötték
Hitler le akarta rohanni Jugoszláviát
a magyar kormánytól ezeket követelte:
Teleki öngyilkossága 1941.április 3.
katonai részvétel
német csapatok átengedését
1940 vége, örök barátsági szerződés Jugoszláviával
M.o. nem kerülhette el, hogy csatlakozzon a háromhatalmi egyezményhez (1940. november)
-németek, olaszok, japánok által kötött
Kárpátalja visszaszerzése
1939 márciusában Hitler bekebelezte Csehországot
létrejött Szlovákia
némi rosszallással átengedte Kárpátalját a magyaroknak
M.o. csatlakozott az antikomintern paktumhoz, kilépett a Népszövetségből
pedig Teleki az angol kapcsolatokat akarta ápolni
de az angolok szabad kezet adtak
Hitlernek Közép-Európában
Fegyveres semlegesség
A magyaroknak nem szabad belépni, fegyveres erőket meg kell őrizni a rendezések idejére, a háború végére
Teleki szerint a háborúban Németország nem győzhet
1939. szept. 1. (háború kitörése)
fegyveres semlegesség politikája
megnyitotta a magyar határt a lengyel menekültek előtt
nem engedélyezte a német csapatok átvonulását M.o.-n
második bécsi döntés
1940. augusztus 30.
Észak-Erdély és Székelyföld a magyaroké
Belpolitika
második zsidótörvény elfogadtatása a parlamenttel
1939. május 5. (Imrédy készítette elő)
faji alap(2 nagyszülője zsidó, az unoka is, hiába keresztény)
bizonyos értelmiségi pályákon 20%-ról
6%ra szorította a zsidók számarányát
Betiltotta Szálasi pártját (Nemzeti Akarat Pártja)
Nyilaskeresztes Párt néven azonnal újjáalakult
háború esetére megnőtt a miniszterelnök jogköre
nyugati hatalmakhoz közeledés
németek felhasználása a magyar revízió elérésére
német befolyás fékezése
szélsőjobb visszaszorítása
1939. február 16. - 1941. április 3.
Imrédy Béla
kormányfőségének ideje alatt történt az első bécsi döntés (1938. november 2.)
M.o. visszakapta Csehszlovákia magyarlakta területeit
rendeleti kormányzást kívánt bevezetni
országgyűlés leszavazta
szélsőjobboldali eszmék felé kezdett nyitni
Magyar Élet Mozgalom
első zsidótörvény (1938. május)
Több értelmiségi pályán lévő zsidók számaránya 20%
Azok zsidók, akik izraeliták
1938. május 14. - 1939. február 16.